Felhők felett
United Airlines archívum
A légiutas-kísérők nem mindennapi öltözködése először akkor nyűgözött le, amikor a Singapore Airlinesszal volt szerencsém utazni. Azelőtt is ültem már repülőn, fel is tűnt, hogy milyen csinosak, mennyire ápoltak a stewardessek, de igazán mély benyomást rám az ázsiai egyenruha tett, olyannyira, hogy a hatásos marketingfogásnak engedve hazautazásunk előtt én is vásároltam egy egyenruha-utánzatot.
Azóta eltelt pár év, és még mindig előfordul, hogy nagyobb reptereken csodálva bámulom a csoportosan vonuló, tökéletes eleganciával suhanó légiutas-kísérőket. Napjainkban ők testesítik meg számomra a hibátlan nőiesség, a sikk és az elegáns megjelenés csodás összhangját.
Singapore Airlines légiutas-kísérői
Forrás: pinterest
A történelem során számos divattervező tervezett már egyenruhát a légiutas-kísérők számára, többek között Christian Dior, Yves Saint Laurent és Balenciaga, csak hogy a legnagyobbakat említsük. Ebben az írásban, a teljesség igénye nélkül, sorra vesszük az egyes évtizedek meghatározó tervezőit, és azt, hogy munkásságuk miként tükröződött vissza a stewardessek öltözékében.
Az 1920-as évek végén, az 1930-as évek elején alakultak meg az első légitársaságok, amelyek a maiakhoz képest igencsak kezdetleges repülési élményt kínáltak. Az utasok gyakran rosszul lettek az utazás során, mert a gép által kibocsátotta füst könnyen beáramlott az utastérbe, és a légáramlatok is sokkal jobban dobálták az akkori könnyű repülőket, mint a mostaniakat. Így talán nem meglepő, hogy az első légiutas-kísérők képesített nővérek voltak, akik a repülést rosszul viselő utasok segítségére tudtak lenni. De nemcsak ebben számítottak rájuk: a kézipoggyászokat ekkor még a stewardessek helyezték el, mint ahogyan gyakran előfordult az is, hogy segédkeztek a gépek megtankolásában.
A 30-as évek végéig a férfias stílusú és szabásvonalú ruhák voltak jellemzőek, melyeket szabók, férfi ruhakészítők készítettek, és az öltözet militarista jellege főként az európai országokban egészen a második világháború végéig megmaradt.
Az alábbi képen a későbbi United Airlines legelső uniformisa látható:
Első uniformis
Forrás: SFO Múzeum
A 30-as évek végén aztán szépen lassan háttérbe szorultak a férfiasabb tervezésű ruhák, és mindinkább meghatározóvá váltak a nőies vonalak. Sőt, már évszakok szerint is terveztek ruhákat, vagyis készültek kifejezetten légies, könnyed ruhák nyárra és vastagabb anyagból készültek télre. Az alábbi képen az 1939-es United Airlines nyári viselete látható, melynek tervezését még házon belül oldották meg.
Egyszerűség, letisztultság, kék-fehér elegancia
Forrás: SFO Múzeum
“40-es évek: a változás kezdete”
A 40-es években, amikor a hangosfilmek térhódításának köszönhetően az amerikai filmipar virágzott, a nagyobb légitársaságok hollywoodi sminkmestereket kértek fel arra, hogy a légiutas-kísérőknek tanítsák meg, hogyan kell mozisztárokhoz hasonlóan kifesteni magukat. Miközben Európában tombolt a második világháború, a világ más részein zavartalanul folyt az élet, és az emberek utazgattak. Ahogy az Egyesült Államokban is, ahol az 1944-es év áttörést hozott a stewardessek ruhatervezésében: ekkor kértek fel először egy híres hollywoodi jelmeztervezőt, nevezetesen Howard Greert, hogy álljon elő új egyenruhákkal.
A Transcontinental and Western Air (TWA) volt az első, amelyik profi tervezőt kért fel. Az alábbi ruha már egy ilyen együttműködés eredménye. Külön érdekesség, hogy a jobb vállán látható gombos részlet célja az volt, hogy a stewardessek munkaidőn kívül átöltözés nélkül tudjanak étterembe vagy bárba menni, mert a gomb segítségével pillanatok alatt el lehetett takarni a cég logóját.
Forrás: SFO Museum
“50-ES ÉVEK: A REPÜLÉS ARANYKORA”
Az 50-es években a repülés a kiváltságosok privilégiuma volt, és nagyon előkelőnek számított. Igazi luxussal találkozott az, aki ekkor ült gépre. Volt olyan út és repülőtársaság, ahol hétfogásos menüt szolgáltak fel porcelántányérokon.
1947-ben megjelent Christian Dior new look kollekciója, mely maga volt a megtestesült nőiesség és glamour. Számos, Diorra jellemző elem jelent meg mind a hétköznapi öltözködésben, mind pedig a légiutas-kísérők egyenruháján, például a kesztyű vagy a fűző használata, de ekkor még nem készültek egyenruhák a Dior-háznál.
1955-ben Oleg Cassini (aki nem mellesleg varázslatos ruháival Jacqueline Kennedyt is öltöztette) tervezte a TWA légiutas-kísérőinek szánt következő ruhaszetteket, melyek visszafogott, zöld színükkel tökéletesen illettek a cég repülőgépflottájához, és a karcsúsított fazonjukkal már határozottan a nőiességet is hangsúlyozták.
Forrás: SFO Museum
Az 50-es évek divatjával kapcsolatban még egy jelentős tervező, Don Loper nevét kell megemlíteni. Az Amerikában akkoriban kultikusnak számító Pan Am légitársaságnak tervezett formaruhát, nem is akármilyet. Az színben passzolt a cég hivatalos színeihez, formáját tekintve pedig homokóraalkatot kölcsönzött viselőjének, továbbá trükkös megoldásként a zakó kis zsebeinek háromszög formája is ugyanezt a célt szolgálta.
Forrás: SFO Museum
Kövessék továbbra is figyelemmel az oldalt, mert hamarosan jelentkezünk a folytatással, amelyben a 60-as évek kiemelkedő tervezőit mutatjuk be.