2012. március 12.
Egy klasszikus stílusikon
Audrey Hepburn életútja a divatikonok sorában!

2012. március 6.
A Chanel divatház
A világ egyik leghíresebb divatházának története

A gótikáról
(XII-XV. század)

Történelmi háttér
Általános jellemzés
Eszmei, filozófiai háttér
Épitészet
Szobrászat
Festészet, grafika
Iparművészet
Irodalom, zene
Tánc

Történelmi háttér

A XII. század folyamán a francia királyok fokozatosan erősödő központi hatalmat építettek ki. VI. és VII. Lajos, majd Fülöp Ágost sorra legyőzi ellenfeleit, és Burgundia kivételével szinte az egész francia területet uralja. IX. Lajos szervezett országot, biztos kormányzatot tart kezében, tevékenysége kiterjed az akkori ismert egész világra. A központi hatalmat az egyház és a városok is támogatták. A francia királyság megerősödése a XII-XIII. században nem egyedüli jelenség. Itáliában a régi római városok a keresztesháborúkkal együtt járó kereskedelmi fellendülés során megerősödtek, meggazdagodtak és erős városköztársaságokká fejlődtek. Továbbra is Velence, Genova és Firenze voltak a legjelentősebbek. A XIV. században a pápaság hatalma lehanyatlott, a pápák a francia király fogságába kerültek. A vagyonos polgárság egyre inkább elfordult a tekintélyét vesztett egyház csak túlvilági boldogságot hirdető szemléletétől. Megszerették a könnyebb, szebb életet, gyönyörködni tudtak a természetben. Ugyanakkor megerősödtek a falvak és városok lakóinak eretnekmozgalmai is szerte Európában.
Új koldulórendek jöttek létre, amelyek közül a ferences és a domonkos szerzetesrendek a legfontosabbak. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesi közösség, a pálos rend is ekkor alakul. Európa többi részén a céhes ipar, a távolsági kereskedelem, a városok és a polgárság kialakulása erre az időszakra esik. Az iparcikkek iránti növekvő igény erősebb munkamegosztást követelt. A szakismeret, a kézügyesség kiváltságokat biztosított a polgárságnak is, amely egy-egy vár körül telepedett le. így alakultak ki a városok, amelyekben a polgárság létrehozta a maga érdekvédelmi szerveit, a céheket.
A polgárok politikai jelentősége mindenütt megnövekedett. A Franciaországban és Angliában kialakított rendi gyűléseken már helyet kaptak, és a királyok központosító törekvéseinek támogatói lettek a feudális anarchiával szemben. A belső piacok kiszélesítése megkövetelte  az egységes nemzetállamok kialakítását, ami a XV. század végére mindkét országban meg is valósult. Ez történt Spanyolországban is, ahol az arabok kiűzése után sikeresen felszámolták a feudális anarchiát. Németországban azonban független tartományok és kereskedőváros-szövetségek keletkeztek. Itt és Franciaországban virágzott a lovagi kultúra, ezek központjai a királyi és főúri udvarok voltak.
Hazánkban a lovagi kultúrát az Anjouk (anzsu) teremtették meg. A tatárjárás után kialakult feudális anarchiát megszüntették, és erős királyi hatalmat szerveztek. Zsigmond korában a királyi hatalom ismét meggyengült. A központosított monarchia kialakítása Hunyadi János nyomdokain csak Mátyásnak sikerült.

Általános jellemzés

Az olaszok által a XVI. századtól gótikusnak (azaz „barbárnak") nevezett művészet a román stílusból a XII. század második felében alakult ki Franciaországban. Itália számára mindvégig idegen maradt, Európa északi részén viszont hamarosan elterjedt és mély gyökeret vert. Különösen hosszú ideig élt Franciaországban, Németországban, Angliában és Magyarországon, helyenként még a XVI. századig is fennmaradt. A kora középkor merev gondolkodásmódját a polgári józanság, a reális szemlélet, az élet megismerésének vágya kezdte felváltani. Életszeretet és vallásosság jellemezte a művészetet. Aquinói Tamás szerint a művészi alkotás három követelménye: claritas (világos megfogalmazás), integritás (teljesség) és consonantia (összhang). A szépség lényege a különböző dolgok megfelelő összhangjában rejlik. A képzőművészeti alkotások között fokozódik a jelentőségük azoknak, amelyek nem kötődnek szorosan az építészethez (önálló szobrok, oltárképek). A román stílushoz képest szelídülés, világosodás, oldottság figyelhető meg; a formanyelv továbbra is kötött, de a sematikus merevség lazul. A szimbolikus ábrázolás bonyolultabbá válik, noha az egészen elvont absztrakt fogalmakat realista ábrázoláson keresztül jelenítik meg. Elbeszélő jellegű, különböző érzéseket kifejező, a természet megfigyeléséről tanúskodó, a valósághoz közelibb művészet bontakozott ki. Az alakok lapos térben mozognak, a korabeli viseletük mellett környezetük ábrázolása is fontos lett.
A polgárosodás a társadalom mind szélesebb köreiben keltett művészi igényeket. A városok polgársága gyakran anyagi erejét is meghaladó erőfeszítéssel, egymással versengve építtette a hatalmas katedrálisokat. Sokszor évszázadokon át tartott egy-egy templom felépítése, s jól szemlélteti a változó stílusigényeket. A vallásos életben fokozódott a misztika iránti érdeklődés. Az egyházi művészet vezető szerepet töltött be, de a világi témák ábrázolási igénye is fokozottan jelentkezett.

Eszmei, filozófiai háttér

Assisi Ferenc (1182-1226) Naphimnusza mélyen megindította és felfrissítette Itália vallásos érzületét. Az emberi sors alázatos elfogadásáról és a természet szeretetéről vall benne egyszerű, de költői nyelven. A gótika korában az emberi gondolkodás határainak kiszélesítése, az evilági és túlvilági értékek egyensúlyba hozása a korábbi szellemi eredmények egységbe foglalását eredményezte.
Johannes Duns Scotus (1265-1308) így ír erről: „Most pedig a természet és a művészet minden müvében azt a rendet is látjuk, hogy minden egyszerű és összetett forma mindig a befejezetlentől és meghatározatlantól a befejezett és meghatározott felé halad. " A fejlődés dialektikus folyamatának értelmezése olvasható ki e sorokból.
Suger apát (szüzsé; 1081-1151), az első gótikus templom építtetője szintén a valóság teljes megismerésének követelményéről beszél, mert szerinte az emberi értelem az igazhoz csak az anyagi világ által juthat el. a földöntúli szépségről csak a földön elérhető legnagyobb szépség adhat megközelítő fogalmat.
Vincent de Beauvais (bove; t 1264) Sepulchrum maius-a a korabeli felfogásnak megfelelő teljes világnézetet foglalja össze a természet tükrében az állatok, növények, a tudomány tükrében a hét szabad művészet, és a zodiákus, az erkölcs tükrében az erények és bűnök, a történelem tükrében pedig az Ó- és Újszövetség történetei és alakjai jelennek meg.
Eckhart mester (kb. 1260-1328) tanításában érte el csúcspontját a középkori misztika, amelyben a lélek belső szemlélődésének az istenivel való egyesüléséhez vezető lelki útról van szó. A misztika további nagy alakjai: Bonaventura (kb 1221-1274). Albertus Magnus (kb. I206-1286), Nicolaus Cusanus (1401-1464).

Építészet

A gótika épületigényei ugyanazok, mint a román korban. Továbbfejlődnek a lakóházak, várak és várkastélyok, a városkép és a középületek. A falvakban a kisnemesek vagy gazdagabb parasztok udvarházakat emelnek. A katedrális = a teremtés ismétlése, utánzása; Isten-Architectus Mundi.
Új épülettípusok: kereskedőházak, városházák, árucsarnokok, kórházak (ispotályok), raktárak, céhházak, zarándoktemplomok, kóruskörüljárók.
-a városok védőmüvei: barbakán: kapuelővár; nyakfal; rondella: a várfalak elé ugró köralakú bástya
-jellemző   a   vázszerkezet,   a   boltozatok   oldalnyomásának   ellensúlyozására  épített
tagozatok: támpillérek, támívek (tehercsökkentő építészeti elemek), fíatornyok, fiálék (kisméretű, négy- vagy nyolcszögü toronytestböl és piramistetőből álló tagozat, egyben díszítőforma)
-csarnoktemplom: a mellékhajókat a föhajóval egy magasságra boltozzák
-teremtemplomok: nagy tömeg befogadására alkalmas, egyetlen térből álló templomok
-huszártorony: a tetőgerincen, gyakran a négyezet fölött ülő (a hosszház és keresztház találkozásánál), de az alaprajzzal közvetlenül össze nem függő torony
-térlefedés: boltozassál
-boltozatok: csúcsíves keresztboltozatok vagy csillag-, háló-, legyező-, ill. tölcsér-alakúd
-szentély: sokszög alakú kórus, kápolnakoszorú vagy kóruskörüljáró veszi körül
-mérműves (kőrácsos) ablakok; rózsaablak (küllőosztás) kör- és csúcsíves idomok, később halhólyag- vagy lángnyelvmotívum
-gyámköves ajtók, függönyíves ablakok (nyelvmotívum)
-bélletes kapuzat, a pillér és az oszloptörzs nem sudarasodik
-mintás (mustrás) festés
-ivformák: csúcsív, szamárhátív, függöny ív. Tudor-ív (tyudor-ív)
-vízköpök: a tetőről lecsurgó csapadéknak a faltól való távoltartására köböl faragott, szájukat kitátó fantasztikus állat- vagy emberalakú szoboralakok
-vimperga: meredek, háromszögű díszoromzat az ajtók, ablakok felett, élükön kúszó levelek (krabbék)
-a főhajó és mellékhajó találkozásánál, az árkádsor és az oldalfalazat fölött a fel lazításaként megjelenik az árkádos trifórium (háromosztású nyílások), gádorfal
-az oldalkarzat, majd a trifórium lassan összeolvad az egyre növekvő méretű ablaksorral

Szobrászat

Az északi gótika legmagasabb színvonalát az épületszobrászatban érte el. Az oszlop- és pillérfőkön, párkányokon, ajtó- és ablakbélleteken bimbós és természetes levéldísz jelent meg. Az épületplasztika mellett a síremlékszobrászat, a bronzplasztika és z. faszobrászat is jelentős. A kapuban a szobrok gyakran oszlopszobrokként (Chartres), vagy szabadon álló (Reims) alakokként jelennek meg. A keskeny, hengerded testek merevsége fokozatosan felenged, megjelenik a mozgás és a jellegzetes S hajlat az alakokon (lágy stílus).
-érzelmeket fejeznek ki az arcok, a fejek plasztikusak
-mozgásuk kifinomult, de erőteljes
-a mozgalmas ruharedők követik a test hajlatait
-jelentősek a szárnyasoltárok faragványai, domborművei

Festészet, grafika

A gótikus festészetben hasonló törekvések jelentkeznek, mint a szobrászatban. Az erősen nyújtott alakok körül megjelenik a valóságos természeti környezet egyszerű, jelzésszerű ábrázolása. A kifejezés merevsége oldódik. Az Alpoktól északra a „lineáris gótika" (= az a stilusforma, amely - ellentétben a festőivel - erősen hangsúlyozza az ábrázolás tárgyának körvonalait) a jellemző. Vele párhuzamosan tovább él az italo-bizánci stílus, amely a trecento (trecsentó; az itáliai művészet XIV. százada) hatását is magába olvasztja a korszak végére Európa nagy részén, így Magyarországon is.
Az olasz mozaik- és freskó művészet iskolateremtő mestere - Pietro Gavallini (1273-1340) és Jacopo Torriti (XIII. sz. vége) - a görög mesterek emelkedett stílusát sajátították el (Torriti: Mária megkoronázása, Róma, Santa Maria Maggiore, 1295; Cavallini: Mária élete-mozaikok, Santa Maria is Trastevere. 1291). Ök készítették elő a talajt az antik hagyományokat felelevenítő olasz reneszánsz művészet számára. Az emberi érzelmek, szellemi kapcsolatok mértékadó kifejezése, bensőséges ábrázolása, az ornamentális díszítés hangsúlyos szerepe jellemzi festményeiket. A reneszánsz előfutárai Itáliában a XIV. században (trecento = az 1300-as évek itáliai művészete), az Alpoktól északra egy évszázaddal később jelennek meg. A falfestészet mellett mind nagyobb szerephez jut a táblaképfestészet. Legmaradandóbb eredményeit a burgundiai herceg udvarában kibontakozó Van Eyck testvérek hozták létre (Genti oltár, 1432). Eredményeikre épített a brüsszeli iskola vezető mestere, Rogier van der Weyden (frohír fander vejden; 1399-1464), akinek fő ábrázolási problémája a tájkép előtt megjelenő ember, már a quattrocento (kvatrocsentó; az itáliai művészet XV. százada) művészi eredményeit előlegezi meg (Magdolna, Louvre).
Az 1400-as évek egységes művészi formanyelvét internacionális gótikának nevezzük.
Jellemzői: lágy festőiség, amely elsősorban a drapériák redöinek dekoratív ritmusában fejeződik ki, finom vonalvezetés; ritmikus mozgás; a nép alakjainak idilli ábrázolása; pontosságra törekvő, részletező hűség a természethez. Új képtípus a magánájtatosságot szolgáló kultuszkép (Vir dolorum = Fájdalmak férfia; Gnadenstuhl = Atyaisten ölében Jézus: hortus conclusus = angyalokkal, szentekkel körülvett Mária, fallal elzárt virágoskertben).
-Üvegfestészet: a bizánci közvetítésü antikvitás elemei tovább élnek: bő drapériák, karcsú alakok, a vonal szerepe hangsúlyos; térjelzés oszlopos árkádokkal, indás-leveles ornamentikák stb. Az üvegfestmények témái az Ó- és Újszövetség párhuzamos (tipológiai) ábrázolásai. A templomtérben az üvegablakok tüzes fényszínei misztikus fénnyel ragyognak, sikszerűek, monumentális hatásúak, fokozzák a belső térélményt. Pl. Hildesheim: Szent Mihály-templom üvegablakai (1230-1240); St. Denis (doni): Apátsági templom üvegablakai (1440-es évek).
-falképek: a freskó nedves vakolatra, a szekkó száraz vakolatra festett falkép
-táblakép-olajfestmény
-szárnyasoltárok, kódexillusztrációk
-miniatúra-művészet: az arany háttér fokozatosan kiszorul, a környezd előbb jelzésszerű. majd valódi teret ábrázol. A jeleneteket a XIV. században állatokkal, növényekkel. groteszkekkel (fantasztikus növényi és állati alakzatokból alkotott díszítés) díszítve keverik. Gyakori a hónapábrázolás. A X1V-XV. században szoros összefüggésben áll a miniatúra-festészet a táblaképfestészettel.
-grafika: a sokszorosító grafika első kísérletei -fa- és rézmetszetek - a késő gótikában gyökereznek (pl. Martin Schongauer)

Iparművészet

Az érett középkor megsokszorozódott igényeit már a céhes ipar elégítette ki.

Bútormüvesség
A polgári otthonok berendezési igénye új feladat elé állította a mestereket. A román kor kezdetleges, ácsolt és festett bútorát fe/vá/tották a pompásan faragott, vasalásokkal díszített ládák, amelyek a szekrényt pótolták. A XV. században már megtaláljuk a könyvszekrény ősét is gazdag faragással. A templomok kórusrészében helyezték el az ún. stall'uniókat (díszes pad).

Fémművesség
A kovácsoltvas munkák egyik virágkora a XV. század volt. A francia lakatosok az ajtók és ládák záraira vasból varázsolták a mérműveket. A németek ezeken kívül csillárokat és gyertyatartókat is készítettek kovácsolással. Hazánkban a kovácsoltvas csillárok és gyertyatartók a Szepességben maradtak meg.

Elefántcsont-faragás
A XIII. századi francia elefántcsont-faragás a gótikus monumentális szobrászattal függ össze. Másik kedvelt műfaj a dombormű, amely eleinte két- és háromszárnyas elrendezésű. Később a legkülönbözőbb használati tárgyakat is domborművek díszítik (tükör, fésű, doboz stb.). Pl. Dísznyereg Zsigmond korából, Budapest, Nemzeti Múzeum (XV. század eleje); Diptychon - Mária halála, Győr, Egyházmegyei Kincstár (XIII. század).

Textil
A jobbmódú lakások legpompásabb dísze a textília, ezen belül is a gobelin (goblen) volt. A hideg falakat lakályosabbá, de melegebbé is tette. Azt a kárpitot, amelyen csak növényi díszítést használnak, verdure-nek (verdür) nevezzük. Az ábrázolásokon nem érzékeljük a térmélységet, az alakokat nem egymás mögé, hanem egymás fölé helyezték. A legtöbb lovagi és egyházi jelenetet ábrázol. A selyem-, brokát- és bársonyszövés gazdag anyaga maradt meg e korból. A hímzés szintén virágzott. Nicolas Bataille (bátáj;1363-1402): Apokalipszis-szőnyeg (I 375-1381).

Ötvösség
A leggazdagabb emlékanyagot a gótikában is az Ötvösség adta. A francia és az olasz ötvösség mellett a magyar is erőteljesen fejlődött. Hírét egy új zománcozási eljárás kialakításával és elterjesztésével szerezte, az ún. sodronyzománccal (kettős, sodrott szálak közé helyezték a zománcot). Finom virágmintákkal díszítették a kelyheket és az ékszereket. A kígyóspusztai ővesat formája az ázsiai csatok alakját őrzi. A gótikus építészet nagy hatással volt az ötvösségre, amit főleg az ún. szentségtartók formája bizonyít. A világi célú ötvösség legremekebb alkotásai a hólyagosra vert oldalú és gazdag levéldíszítésű ezüstserlegek, és a domborműves fedeles kupák. Az udvari, a halotti és az egyházi reprezentáció (méltóságteljes ténykedése) fontos ösztönző elem volt az ötvösség fejlődésében.

Irodalom, zene

A virágzó középkor megteremtette a magas színvonalú városi és lovagi kultúrát, így terjedt el egész Európában a trubadúrköltészet. A ..trubadúr" szó jelentése: zenét kikiáltó, énekmondó. Német földön Minnesangereknek (minnezenger), szerelmi dalnokoknak nevezték őket. A dallam ekkor még nem vált el a költeménytől. Jelentős Walter von der Vogelweide (kb. 1170-1230) lírája. Assisi Ferenc (1182-1226) ún. Naphimnusza, Jacopone da Todi (kb. 1220-1306) művei, a ferences himnuszköltészet. Francois Villon (franszoá vijjon: 1431 -?) A Nagy Testamentuma.
A vallásos líra is megváltozik: a természet szeretetének, a misztikának, az Isten közelsége utáni sóvárgásnak, a Krisztus szenvedése mély átélésének nagy szerepe lesz.
A túlvilági lét iránt érdeklődő középkori ember egész világképét összefoglaló nagy mű születik Itáliában: Dante Alighieri (1265-1321) Isteni Színjáték cimü eposza.
A vásári komédiások mellett a színjátszásnak a kortársak által komolyabban vett műfajai is kialakultak. A templomi szertartásból alakulnak ki a középkort (.Iramúk, melyeknek cselekménye mindig két szinten - egy világi és egy másvilági szinten - játszódik.
A három műfaj:
misztérium: bibliai történetek színpadi előadása
mirákulum: szentek életének színrevitele
moralitás: az „általános" ember (Jedermann. Everyman. Akárki néven) életútjának bemutatása erkölcsi tanító szándékkal

Tánc

A középkor szigorú erkölcseinek megfelelően az uralkodó tánctípus a lánc- és a körtánc volt. A középkor végére azonban már a rögtönzött páros táncok is kialakultak. A lovagi szolgálat fontos része volt a körtáncban való részvétel. A lovagi és a paraszti tánc kezdett elkülönülni egymástól. Ezt az elkülönülést az öltözködés is foko/ia. mert a lovagok a félméteres csőrös cipőkben csak óvatosan, kifelé fordított lábbal lépdelhetlek, míg a hölgyek hosszú, uszályos ruhákban, méternyi magas fátyolos fejdíszben, lesütött szemmel, a legkisebb mozdulatot is megfontolva követték őket. Lassú, páros ütemű lépő tánc volt az estampida (esztámpida). Párja, a saltarello (szaltarelló) páratlan ütemű ugrótánc. Mind a kettőt a néptől tanulták el; népies formáját életerősen dobbantva és ugrálva, párosan járták, de a lovagi öltözetekben és az udvari környezetben dobbantásról és ugrásról szó sem lehetett. Később a saltarello helyére gyakran került egy hozzá hasonló, ugyancsak háromnegyedes lüktetésű tánc, a courante (kurant) vagy a gagliarda (gáljárda).
A XIV. századtól kezdve a misztériumjátékokból, karneváli felvonulásokból, a főúri ünnepségek táncaiból, a commedia del Parte játékokból és a népi táncokból fokozatosan születik meg a balett.

Forrás:
Szabó Attila 1997. Művészettörténet vázlatokban. Veritas. Győr.

divatszótár 09
divatikonok 10
olvasóterem 11
könyvtár 12
videótár 13
kvízoldal 14

linkek 15
vendégkönyv 16
kapcsolat 17
site info 18
hírlevél 19
kezdőlap 20